Aktív hallgatás művészete szülőknek
Mindig figyelmes embernek gondoltam magam, míg meg nem ismertem az aktív hallgatás fogalmát és gyakorlatát. Korábban nem is gondoltam, hogy a másikra való odafigyelés nehéz is tud lenni egy beszélgetés során. Megfigyeltem, hogy az időnk nagy részében nem azért hallgatunk meg másokat, hogy megértsük őket, hanem azért, hogy válaszoljunk nekik. Magamon is észrevettem, hogy alig várom, hogy befejezze a másik a mondandóját, mert már nagyon szeretném elmondani a saját élményemet, véleményemet és miközben “figyelek” rá, már azon jár az eszem, hogy mit fogok mondani. Ha őszinte akarok lenni, ha vissza kérdezne mit is mondott egy mondattal ezelőtt, bajban lennék a válasszal…
Egy egyszerű hétköznapi példa, oviból hazajövet mindig megkérdezem a srácokat mi történt velük? Persze az első válasz, hogy “minden jó volt”, vagy “ma is hisztiztem anya” :). El kell telnie 1 órának legalább, míg átkapcsolnak otthoni üzemmódba és a közös játék közben elkezdenek csacsogni, csak úgy ömlik belőlük az aznapi esemény. Na ekkor meg már én is otthoni üzemmódban vagyok, csak ellentétben velük, ez nálam azt jelenti, hogy veszem sorra a fejemben, hogy mi lesz a vacsora, mikor kell nekiállni megcsinálni, még a mosás is ott vár, azt is be kellene kapcsolni, a polcokon látom a porréteget, vagyis ideje lenne takarítani, lassan itt a fürdés ideje és mit kell még bepakolni holnapra… Ismerős anyukák?
Persze mindig rájövök, hogy most van itt az igazán értékes idő, hisz épp az történik, hogy beengednek az érzelmeikbe, megosztják a számukra fontos dolgokat, örömöket, nehézségeket és ennél nincs is nagyobb kincs a szülő-gyermek kapcsolatban. Az ilyen pillanatok növelik a szeretetteljes kötődést közöttünk és bizalmat építenek. Arról nem beszélve, hogy az ő személyiség fejlődésükben is nagy szerepe van az ilyen jól elkapott pillanatoknak, ugyanis egy nyugodt szeretetteljes személy figyelme felbecsülhetetlen ajándék. A meghallgatás folyamata megengedi a gyerekeknek, hogy értékesnek érezzék magukat, ami lehetővé teszi saját sérelmeik elfogadását, és az egész helyzet nagyobb megértéssel való kezelését. A meghallgatás egyik leghatásosabb eszköze az aktív hallgatás. Visszatükrözi a másik személy érzelmeit, és mondanivalójának a tartalmát anélkül, hogy papagájként ismételnénk. Egyszerűen hangzik, mégis gyakorlást igényel. Rá kell szánnunk az időt, hogy valóban meghallgassuk, elfogadó és szeretetteljes hozzáállással. Aki a hallgató fél nem tesz fel kérdéseket, reakciói nem indulatosak és nem ítélkezőek.
Ha például sérelem éri gyermekünket és megosztja velünk, akkor nincs más dolgunk aktív hallgatóként, minthogy együtt érzünk vele és megerősítjük az érzéseit.
Pl.: Gyermek: “Azt mondta rám, hogy nagy az orrom.” Szülő: “Valóban nagyon megsértette az érzéseidet azzal, hogy nagynak nevezte az orrod.”
Ezt bizony gyakorolni kell, mert nagyon könnyű dühös és védelmező szülőként reagálni: “na majd én előveszem azt a gyereket és elbeszélgetek vele”, vagy azt tanácsoljuk, hogy mondja vissza a másik félnek, hogy ő is csúnya, mert ilyeneket mond… Azonban, ha visszatükrözzük a gyermek érzelmeit, az segít nekik az elfogadásban, és az érzelmeik feletti uralkodásban.
Egy mai élő példával zárnám gondolatom. Ma reggel kisfiamat vittem az óvodába és mivel kicsit nehéz a reggeli elválás ezért kitaláltuk, hogy ha vidáman megy be, akkor perselybe dobhat egy érmét és az összegyűlt pénzt majd arra költi, amire csak akarja. Ez a módszer a nagyobbik fiúcskánál nagyon bevált. De ma reggel nem hozott varázslatot a persely, sőt addig jutottunk, hogy a kicsi dühében földhöz vágta a kerámia fejecskét (fej formájú persely), ami persze összetört. Erre benne is összetört valami. Egy pillanatig hezitáltam, hogy olvassam-e a fejére a tettét, de végül az ölembe vettem, átöleltem és azt mondtam neki, hogy semmi gond, megértem, hogy fáj, valóban nehéz most így indítani a napot. Az a szerencse, hogy ez csak egy tárgy és pótolható, ráadásul olyat vehet majd az összegyűjtött zsebpénzéből, amilyet csak akar. Lassan ugyan, de megnyugodott, meg tudta élni a fájdalmát és “tiszta lappal” indulhatott neki a napnak.
AlohaMom
#AlohaMom, #mindenkibenottvanajó, #együttlennijó
Ha úgy gondolod, másnak is tetszene a fenti gondolat, akkor kérlek oszd meg.
Ha érdekesnek találtad a cikkemet, akkor ezek is tetszeni fognak:
