Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én életemben nem dolgoztam annyit, mint mikor főállású anya lettem. A stresszes munka ehhez képest semmi. :) Ha épp állást keresel javaslom, hogy vedd át gondolatban milyen plusz tulajdonságokra, értékekre tettél szert az elmúlt években anyaként / apaként, és légy rá büszke, hasznosítsd akár állásinterjún is. Mire gondolok? Biztos, hogy türelmet tanul az ember gyerek mellett, rugalmasságot, tűrőképességünk nő, hatékony időkezelést is elsajátítjuk és még sorolhatnám. De kíváncsi vagyok ti hogy látjátok magatokat szülőként milyen tulajdonságokat, értékeket keltettetek életre magatokban mióta szülővé váltatok?

Kezdheted például itt a “boldog gyerek, boldog felnőtt projektet”. Erősítsd magadban a jót, légy tisztában a saját értékeiddel, hogy azt erőltetés, figyelemfelhívás és nevelés nélkül adhasd át gyerekeidnek, úgynevezett “mintálás” útján. Erre kiváló lehetőség és alkalom a közös játék.

Nagyon fontos, hogy minden nap teremtsünk időt, játszunk gyerekeinkkel, találjunk olyan közös elfoglaltságot, amit mi is élvezünk, fejenként minden gyerekünk számára biztosítsunk napi 15 percet. Nem is olyan sok, igaz?

"Az együttműködés követi a szeretetet."

A gyerekek a játék során dolgozzák fel érzelmeiket. A játék a fejlődés és a tanulás ideje, mind értelmi, érzelmi, szociális, lelki és fizikai növekedésüket tekintve. Amikor szülőként játszunk a gyerekekkel, szerető, együttműködő szoros köteléket hozunk létre, kapcsolatunk erősödik gyermekünkkel. Merjünk belépni az ő világukba, adjuk át magunkat a kalózkodásnak, homok sütik sütésének, banditák elfogásának, Barbie család legújabb epizódjának alakításának. Játsszunk az ő szintjükön és tempójukban. Hagyjuk meg az alkotás, kitalálás szabadságát, legyünk színészei a játékának, melynek ő a főrendezője.

Talán már olvastátok korábbi írásaim között, hogy nyaranta a Balatonra költözünk, ahonnan apa ingázik Bp és Balaton között, így van módom belekóstolni az "egyszülőség" kicsi szeletébe.

Egy szép nyári napon azon kaptam magam, hogy a parton álmodozom egy kis szabadidőről, könnyed úszásról, parton heverészésről, csendes napozásról, valami lágy zenei aláfestéssel, egy jó könyvvel a kezemben. 3 éves kicsi fiam segített felébredni kis álmomból egy kedves, halk jelzéssel, hogy ő hintázni akar és persze most azonnal, miközben a nagyobbik, 5 éves a homokban kíván kalózosat játszani persze csakis velem. Itt jön az a pont, hogy légy erős belül :)

Pár perc erejéig kielégítettem a kívánságlistát, de miközben löktem a hintát és készültem megtámadni a kalózhajót, valahogy még mindig abba a bizonyos idilli pillanatba vágytam… Majd egyszer csak rájöttem mik a lehetőségeim és úgy döntöttem, hogy a legnagyobb élvezettel fogok kacagni a hintázás és kalóztámadás közben. Megadtam a mi időnket magunknak! És tudjátok mit? Az lett az egyik legjobb balatonparti délutánunk, ma is emlegetjük a fiúkkal.

Hát így is tehetünk magunkért, hogy tegyünk gyermekeink boldogságáért.

#AlohaMom, #mindenkibenottvanajó

Ha úgy gondolod, másnak is hasznos lehet ez a poszt, oszd meg