Boldog felnőtteket nevelünk?

Mivel tudunk vajon boldogabb felnőtteket "nevelni" gyerekeinkből, és melyik vezet oda, hogy ők már elsőre "ötöst" kapjanak arra a kérdésre, ami nekem időbe telt?

opposites-2779480_1920.jpg

Mindenki szerethető és tehetséges.

Milyen fegyelmező szavakat használunk gyermekeink nevelésében? Mit hallasz egy játszótéren a legtöbbet? Esetleg hasonlókat?

Ne mozogj! / Lassabban, elesel! / Na, mondtam, hogy elesel!

Ne menj már olyan lassan, mint egy csiga!

Miért mindig előttem kell megállnod, haladjunk már!

Ide figyelj!

Edd meg mindet! / Innod kell!

Moss fogat! / Öltözz már fel! / Ne vedd le, már mondtam! / Már nagy vagy, ezt tudnod kell!

Ne zavarj! Most dolgom van! Nem érek rá!

Meg ne izzadj! / Ne menj a napra! / Megfázol! / Nehogy bepiszkítsd magad!

Kelj már fel! / Menj már lefeküdni! / Ne itt lábatlankodj!

Sose figyelsz! / Nem vagy képes… / Túl kicsi vagy még… / Majd én megcsinálom…

Tele szájjal nem beszélünk!

Ne sírj már!

Hagydd ezt abba!

 Szerinted milyen szavakat szeretne hallani a gyermeked tőled? Neked milyen szavak estek jól a szüleidtől?

Szeretlek! / Szép vagy! / Örülök, hogy vagy! / Úgy vagy jó, ahogy vagy!

Azt szeretem benned a legjobban, hogy… / Szeretem, amikor nevetsz!

Gyere, beszélgessünk kicsit! Hogy vagy? / Legyünk kettesben, csak Te meg Én!

Szomorú vagy? / Mi bánt? / Félsz? / Miért nincs hozzá kedved? / Éhes vagy?

Elmondhatsz mindent amit akarsz! / Bízom benned! / Meghallgatlak!

Mit gondolsz róla? / Szeretek beszélgetni veled! / Mi a véleményed?

Szólj, ha tévedtem!

Érezhető a különbség a két hozzáállás között. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem lehet használni az első blokk kifejezéseit, de ha telve vagyok szeretettel, akkor a harag elkerül. Persze mondhatjuk, hogy attól még szeretem a gyerekemet, hogy haragszom rá. De vajon akkor miért használjuk olyan sokszor az első blokk fegyelmező szavait? Esetleg meg akarjuk változtatni a másikat, a helyzetet, hogy nekünk könnyebb legyen, mert nem érezzük elég erősnek, kiegyensúlyozottnak magunkat belül?

Amikor belül erősnek érezzük magunkat, akkor könnyű szeretetteljesnek lenni és kiegyensúlyozottak vagyunk. Mit tehetünk, hogy boldog felnőtté váljanak a gyerekeink? A második blokk szavait használjuk őszintén, tudatosan és szívből jövően. Merjünk kreatívak lenni és másképp látni az adott helyzetet, mikor kitörne belőlünk a fegyelmezés és harag. Gondoljuk át mi van az adott szituáció mögött, a feszültséghez mi magunk mennyire járultunk hozzá és mit tehetünk, hogy csillapodjon, netán megelőzzük. Azt hiszem ezt a munkát először magunkon kell kezdeni és akkor ha mi rendben vagyunk a gyerekeink is rendben lesznek.

Mitől leszünk erősek belül? Nehéz egy ledolgozott nap végén is (mindegy, hogy dolgozunk vagy anyai posztot töltünk be) türelmesnek maradni, mikor már mennénk mondjuk haza pihenni, az otthoni teendőket ellátni, a gyerkőc meg javában ugrál a homokban. Ahogy telnek a percek már látszik persze, hogy pihenés helyett homok takarítás lesz, feszes időbeosztás, sietős vacsora és sürgető fektetés, hogy holnap pihent legyen mindenki. Viszont, ha békében vagyunk magunkkal, akkor erősek vagyunk belül és ebben a helyzetben felismerjük, hogy a gyerkőc mennyit fejlődik miközben cigánykerekezni próbál a homokban, mindeközben egyre jobb barátok lesznek a szomszéd kisfiúval, akivel nagyokat kacagnak miközben megállt az idő számukra és képes leszek újra tervezni az este fonalát, elengedve a feszültséget és kézenfogva, mosolyogva sétálunk haza, miközben arról beszélgetünk, hogy kinek mi volt a legjobb a mai napban.

#AlohaMom, #mindenkibenottvanajó

Ha úgy gondolod, másnak is hasznos lehet ez a poszt, oszd meg!

Címkék: Gondolatok